köszöntök minden kedves olvasót, nótakedvelőt.

A MAGYAR CIGÁNYZENE NEMZETI KINCS!

A "cigányzene" nem azonos a cigányfolklórral, hanem előadói stílus, hangszerelés és hangzás, amit az egész világon a magyar kultúra részeként ismernek és elismernek.

A magyar népzenekincs és a nemesi udvari zene megszólaltatásában a középkor óta nagy szerepet játszottak a Magyar cigány zenészek. Az első ismert cigányzenekar a XVII. század második felében az iskolázott zenész Czinka Pannáé volt. Ahogy akkoriban, úgy ma is hegedűsből (prímás ), klarinétosból, cimbalmosból, brácsásból és bőgősből áll a legkisebb létszámú zenekar. A XIX. század második felére alakultak ki a zeneileg egyre képzettebb zenekarok, melyek játékukkal elsősorban a városi polgárság ízlésvilágának, és szórakozási igényeinek feleltek meg.

2009. szeptember 8., kedd

DANKÓ PISTA

danko_pista_szobra_

Dankó Pista szobra
A város szülötte a századforduló legnépszerűbb nótaszerzője volt. A lírai szépségű, romantikus szobrot 1912-ben Margó Ede készítette, aki a nótakirály iránti tisztelete jeléül nem kért tiszteletdíjat munkájáért.

Dankó Pista több mint 400 dalt írt, és az ő alkotása számos népszínmű dalbetétje. Dalait ma is országszerte éneklik.
Szegeden, a Stefánián áll a híres szatymazi születésű cigányzenész, Dankó Pista szobra. Szegeden sokan úgy tudják, az egyetlen híres cigány embert ábrázoló szobra a világnak. De ez nem így van, mert a Margit-szigeten is megörökítették DP egy kollégáját. A szegedi szobor hegedűje fejét valami bunkók rendszeresen letörik.

Álljon itt Juhász Gyula hozzá írott verse, melynek második versszaka a szobor talapzatán olvasható!

Dankó Pistának


Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntelek a Muzsikaszó kezdőoldalán. Ahogy az oldal neve is mutatja, ez a weboldal a magyar nóta csodálatos dallamvilágát és mondanivalóját hivatott terjeszteni.


Célom , minél több emberhez eljuttatni a magyar népdalokat és nótákat. A magyar folklór zenei tára olyan bőséges és gazdag, hogy repertoárunkat folyamatosan tervezzük bővíteni. A szebbnél szebb népdalok, hallgatók és csárdások arra várnak, hogy felkerülhessenek erre az oldalra és minél több embernek szerezzenek örömet a világ bármely országában. A hanganyag mellé a nóták szövegeit is mellékeljük, hogy a dalos ajkú, nótás kedvű barátaink bármikor hozzáférhessenek. Arra törekszünk, hogy aki szereti a népdalokat és a magyar nótát, az szívügyének érezze megtartani azáltal, hogy hallgatja és énekeli. Aki számára pedig még ismeretlen ennek hagyománya, lehetősége nyíljon megismerésére ezen oldal segítségével is. Nemes célunk, hogy Önökkel együtt közösen ápoljuk a magyar kultúrát, őseink hagyományát, hogy e műfajok a jövőben is tovább virágozzanak.
A közös éneklés, a szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket, erősíti a közösséget és olyan baráti légkört teremt, amely derűt hoz valamennyiünk számára. Reméljük, hogy weboldalom elnyeri a tetszésedet és bizalmadat


Dóri --gyöngyvirágos kiskertedben--



Azt hiszem, annak iején is kevesen láthatták ezt a felvételt, amit most teszek közkinccsé.
2004-ben a Kongresszusi Központban a Bihari János Koncert Cigányzenekar kisegyüttese a Vonópárbaj Nemzetközi Prímásverseny
döntőjén többek között a japán Yukako Furudate kisasszonyt is kísérte.
Az első, ami feltűnt, a zsűri összetétele, amelyben ezúttal nem hivatásos charmeur-ök, a médiából ismert szerencselovagok és
az úgynevezett társasági élet semmirekellői kaptak helyet. Ebben a zsűriben ott találhatók a legjobb magyar prímások, köztük
Déki Lakatos Sándor, a húsz évvel ezelőtti prímásverseny győztese, Puka Károly, és persze az idős Boros Lajos, akit
prímáskirályként szoktak emlegetni. És ott voltak híres hangszerkészítő mesterek, közöttük Semmelweis Tibor hangszerész, a Hangszerészeti Kamara nyugalmazott elnöke, és ott volt több Kossuth-díjas hegedűművész is.
Yukako Furudate elmesélte, hogy ötéves kora óta hegedül, és huszonnyolc volt, amikor először hallott cigányzenét a Japánban
turnézó Berki László zenekarától. Később tanult Boros Lajostól is, aki büszke lehet tanítványára. Azt hiszem igy hegedűlni nem csak tanúlni, hanem erre születni kell és ápolni Isten adta tehetségét.
Megkérdeztük Boros Lajost, hogy mi kell a jó prímásnak a hegedűn kívül, azt válaszolja: vonó és szív.
Vonó és szív. Erről szólt az este. Nem volt különleges fénytechnika, műfüst meg csillagszórós bevonulás. Ezen az estén nem kellett a tudást tűzijátékkal meg technikai csodákkal helyettesíteni. Itt a csoda a fellépő fiatal prímások játéka volt.
Meglepetésre a japán hölgy is jól szerepelt. A kilenc döntős között ötödik lett, és maga mögé utasított olyan muzsikusokat,
akiknek már a felmenői is tudták, hogy nem csak a jó ebédhez szól a nóta.
És itt muzsikál mindanyiunk örömére, mert ezt is sikerűlt rögzítenem.
Részesei lehetűnk annak az élménynek, hogy a prímások és a muzsikusok nagyjai elbűvölve hallgatták a gyönyörű játékot.



híres primások,




Átrium, 1986. január 6. (balról jobbra): Farkas Gyula, Kállai Kiss Ernő, Rigó János, Boross Lajos, ifj. Vörös Kálmán, Sánta Ferenc

nóta csoport a Hargitán

http://hargitatanc.ro/images/zoom/THFWQI/gyermekek013.jpg

Rendszeres olvasók





free counter





free counter


Magamról

Fotóm

Egyszerű minden napi nő, asszony, .
Sok minden érdekel a világban, és körülöttem.
Szókimondó vagyok.
Szeretet barátság család a fontos az életemben.