köszöntök minden kedves olvasót, nótakedvelőt.

A MAGYAR CIGÁNYZENE NEMZETI KINCS!

A "cigányzene" nem azonos a cigányfolklórral, hanem előadói stílus, hangszerelés és hangzás, amit az egész világon a magyar kultúra részeként ismernek és elismernek.

A magyar népzenekincs és a nemesi udvari zene megszólaltatásában a középkor óta nagy szerepet játszottak a Magyar cigány zenészek. Az első ismert cigányzenekar a XVII. század második felében az iskolázott zenész Czinka Pannáé volt. Ahogy akkoriban, úgy ma is hegedűsből (prímás ), klarinétosból, cimbalmosból, brácsásból és bőgősből áll a legkisebb létszámú zenekar. A XIX. század második felére alakultak ki a zeneileg egyre képzettebb zenekarok, melyek játékukkal elsősorban a városi polgárság ízlésvilágának, és szórakozási igényeinek feleltek meg.

2010. december 5., vasárnap

Fun Mug from Zazzle.com

Fun Mug from Zazzle.com

2009. szeptember 8., kedd


Nem véletlenül vesszük kölcsön Móricz Zsigmond végjátékának címét, hiszen a témánk a zene lesz. Mégpedig nem is akármilyen zene, hanem a magyar cigányzene kialakulásának, történetének nézünk kicsit utána.

Talán hallottátok már azt a mondást, miszerint "sírva vigad a magyar". Mindez annyit tesz, hogy akár örömében, akár bánatában, a magyar ember túlcsorduló érzelmei rendszerint ilyen végletes módon törnek elő. Ebben századokon át a cigányzenészek voltak a fő segítők, akik hajnalig húzták egy-egy mulatozó úri társaság kénye-kedve szerint.
Mindenekelőtt fontos megkülönböztetnünk az autentikus cigány népzenétől a cigányzenét, ez utóbbi ugyanis zömében a 19. században keletkezett magyar népies műzene, amelyhez tekintélyes mennyiségű nemzetközi szórakoztató zene is társul. A cigányzenének nevezett - jó néhány különböző zenei stílust integráló - műfaj csaknem egy évezredes múltra tekinthet vissza Európában, de az elmúlt kétszáz évben már kizárólag Magyarországgal azonosítják. Nálunk legkorábban 1489-ben, majd 1525-ben említenek cigányzenészeket; mindkét esetben fejedelmi számadáskönyvben.
Az első ismert cigánybandát egy nő, Czinka Panna hegedűvirtuóz alapította 1728-ban. Czinka Pannának (halála éve 1772) ugyancsak úri mecénása volt: egy Gömör megyei Lányi János nevű földbirtokos, aki előbb Rozsnyón zenére taníttatta, majd bandájával együtt szolgálatában tartotta és patronálta. Együttesének összetétele: két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős. Általános gyakorlat szerint máig ez a kötelező legkisebb létszám és összeállítás. Ebből a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmónia és ritmuskíséret. Később csatlakozott ezekhez a klarinét és a cselló. A cigányzene több mint másfél évszázadon át, a szabadságharc bukásától a második világháborúig, központi szerepet foglalt el a magyar nemzeti kultúrában.

Bihari János
Bihari János
A zenetörténészek három nagy korszakra bontják a cigányzene múltját. A 18. század utolsó évtizedeitől nem egészen a 19. század közepéig tartó időszakaszt, a magyar zenetörténet a tánccal és zenével való katonai toborzás német származású szavával verbunkos korszaknak nevezi. Egyik legjelesebb mestere a legendás cigányprímás, Bihari János volt. 1810 tavaszán, híres pesti útján Berzsenyi Dániel azzal vívta ki barátai - Kölcsey, Szemere - titkolt ellenszenvét, hogy nem velük kávézott, hanem inkább Bihari Jánost hallgatta egy városszéli (akkor városszéli, ma ez belvárosi lenne) fogadóban, és azután áttáncolta az éjszakát.
A második korszak (1850-1879) a sírva vigadásé; a nótáé, a csárdásé. A népies dal vagy magyar nóta a népzenével is szervesen összenőtt. Fő jellegzetessége a népdalokkal, főleg régi stílusúakkal szemben, hogy európai klasszikus zenei normák szerint harmonizálható. "Cigányzene" címen általában nótákat - hallgatókat és csárdásokat - hallunk cigányzenekaroktól.

Dankó Pista
Dankó Pista
Ennek a periódusnak volt kiemelkedő személyisége Dankó Pista, akit sztárként ünnepelt kora. A közönség annyira rajongott Dankóért, hogy - az újságok tanúsága szerint - egyértelmű bírói döntés után sem volt hajlandó elhinni, hogy Dankó egyik nótáját plagizálta, pedig a nótaperben maga Jókai Mór volt a szerzői és jogi szakértő bizottság elnöke 1896-ban. A "cigány Petőfi" - ahogyan Gárdonyi nevezte, Szegeden született 1858-ban. Már kamaszkorában zenekart alapított, a korabeli értelmiség kedvelte az ifjú prímást. 1896-ban Pestre szerződött, ahol maga a "nemzet csalogánya", Blaha Lujza lett a mentora. A művésznő rajongott az ösztönös tehetségű zenészért, akinek műveit olykor színpadi szerepeibe is beiktatatta. Dankó Pista úgy komponált, hogy a kottát sem ismerte, mégis a magyar nóták mellett népszínművek - a Cigányszerelem és A halász szeretője - betétdalai is az ő nevéhez fűződnek. Negyvenöt évesen, Budán halt meg. Temetésén Tömörkény István mondott búcsúztatót, miközben ötszáz cigányzenész húzta a jól ismert nótákat: Most van a nap lemenőben; Eltörött a hegedűm; Egy cica, két cica. Jávor Pál 1940-ben, filmen hívta életre a hegedű szerelmesének karakterét.

A harmadik szakasz (1880-1903), mondhatjuk úgy is: a fénykor fénykoráé. Ekkorra már minden nagyobb magyarországi helységnek saját, megbecsült zenekara volt. Pesten pedig - ez ma csak nehezen elképzelhető - száznál is több játszott, a híres prímások megbecsült, irigyelt emberek lettek.
Számos beszámoló szól vonópárbajokról, hosszú belföldi és külföldi turnékról, hatalmas sikerekről; például Patikárus Ferkó az 1868-as párizsi világkiállításon lép fel! Az újságok azonban mindenekelőtt híres, jó külsejű cigányzenészek gavallérságával, urakkal való tegező viszonyával foglalkoznak szívesen; mohó érdeklődéssel kísérik egy-egy híresebb zenész rangos házasságát, főleg Rigó Jancsi házasságát a belga hercegnővel. A híressé vált cigányzenész családok házasságok révén is szoros kapcsolatba kerültek egymással. Kialakultak vagy kialakulóban vannak cigányzenész-dinasztiák: Berkes, Berki, Munczi, Rácz, Radics, Magyari stb.
Sokszínű zenei örökségünk része ez a műfaj, ezért jó lenne, ha nem csak éttermi mulatozások aláfestő zenéjeként gondolnánk rá.

JÁKO VERA

http://pctrs.network.hu/clubpicture/3/1/7/_/317757_48104.jpg

Jákó Vera

"Volt egyszer egy életvidám, dalos szívű nótás leány, kár volt érte, kár volt."

DANKÓ PISTA

danko_pista_szobra_

Dankó Pista szobra
A város szülötte a századforduló legnépszerűbb nótaszerzője volt. A lírai szépségű, romantikus szobrot 1912-ben Margó Ede készítette, aki a nótakirály iránti tisztelete jeléül nem kért tiszteletdíjat munkájáért.

Dankó Pista több mint 400 dalt írt, és az ő alkotása számos népszínmű dalbetétje. Dalait ma is országszerte éneklik.
Szegeden, a Stefánián áll a híres szatymazi születésű cigányzenész, Dankó Pista szobra. Szegeden sokan úgy tudják, az egyetlen híres cigány embert ábrázoló szobra a világnak. De ez nem így van, mert a Margit-szigeten is megörökítették DP egy kollégáját. A szegedi szobor hegedűje fejét valami bunkók rendszeresen letörik.

Álljon itt Juhász Gyula hozzá írott verse, melynek második versszaka a szobor talapzatán olvasható!

Dankó Pistának


Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!



2009. szeptember 7., hétfő

A hegedű

Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő." (Yehudi Menuhin)

A hegedű a vonós hangszerek, a hegedű-családjának legkisebb méretű, legmagasabb hangolású tagja. Négy darab húrja kvint távolságra van hangolva. Legmélyebb húrja a kis G, amelyet az egyvonalas D-, az egyvonalas A-, illetve a kétvonalas E-húr követ. A hegedűre írt kották általában G-kulcsban (violinkulcsban) íródnak. A vonósok közül az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban előforduló hangszer.


http://mek.niif.hu/05700/05702/html/images/hadalolni_320x200.jpg




Szeretettel köszöntelek a Muzsikaszó kezdőoldalán. Ahogy az oldal neve is mutatja, ez a weboldal a magyar nóta csodálatos dallamvilágát és mondanivalóját hivatott terjeszteni.


Célom , minél több emberhez eljuttatni a magyar népdalokat és nótákat. A magyar folklór zenei tára olyan bőséges és gazdag, hogy repertoárunkat folyamatosan tervezzük bővíteni. A szebbnél szebb népdalok, hallgatók és csárdások arra várnak, hogy felkerülhessenek erre az oldalra és minél több embernek szerezzenek örömet a világ bármely országában. A hanganyag mellé a nóták szövegeit is mellékeljük, hogy a dalos ajkú, nótás kedvű barátaink bármikor hozzáférhessenek. Arra törekszünk, hogy aki szereti a népdalokat és a magyar nótát, az szívügyének érezze megtartani azáltal, hogy hallgatja és énekeli. Aki számára pedig még ismeretlen ennek hagyománya, lehetősége nyíljon megismerésére ezen oldal segítségével is. Nemes célunk, hogy Önökkel együtt közösen ápoljuk a magyar kultúrát, őseink hagyományát, hogy e műfajok a jövőben is tovább virágozzanak.
A közös éneklés, a szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket, erősíti a közösséget és olyan baráti légkört teremt, amely derűt hoz valamennyiünk számára. Reméljük, hogy weboldalom elnyeri a tetszésedet és bizalmadat


Dóri --gyöngyvirágos kiskertedben--



Azt hiszem, annak iején is kevesen láthatták ezt a felvételt, amit most teszek közkinccsé.
2004-ben a Kongresszusi Központban a Bihari János Koncert Cigányzenekar kisegyüttese a Vonópárbaj Nemzetközi Prímásverseny
döntőjén többek között a japán Yukako Furudate kisasszonyt is kísérte.
Az első, ami feltűnt, a zsűri összetétele, amelyben ezúttal nem hivatásos charmeur-ök, a médiából ismert szerencselovagok és
az úgynevezett társasági élet semmirekellői kaptak helyet. Ebben a zsűriben ott találhatók a legjobb magyar prímások, köztük
Déki Lakatos Sándor, a húsz évvel ezelőtti prímásverseny győztese, Puka Károly, és persze az idős Boros Lajos, akit
prímáskirályként szoktak emlegetni. És ott voltak híres hangszerkészítő mesterek, közöttük Semmelweis Tibor hangszerész, a Hangszerészeti Kamara nyugalmazott elnöke, és ott volt több Kossuth-díjas hegedűművész is.
Yukako Furudate elmesélte, hogy ötéves kora óta hegedül, és huszonnyolc volt, amikor először hallott cigányzenét a Japánban
turnézó Berki László zenekarától. Később tanult Boros Lajostól is, aki büszke lehet tanítványára. Azt hiszem igy hegedűlni nem csak tanúlni, hanem erre születni kell és ápolni Isten adta tehetségét.
Megkérdeztük Boros Lajost, hogy mi kell a jó prímásnak a hegedűn kívül, azt válaszolja: vonó és szív.
Vonó és szív. Erről szólt az este. Nem volt különleges fénytechnika, műfüst meg csillagszórós bevonulás. Ezen az estén nem kellett a tudást tűzijátékkal meg technikai csodákkal helyettesíteni. Itt a csoda a fellépő fiatal prímások játéka volt.
Meglepetésre a japán hölgy is jól szerepelt. A kilenc döntős között ötödik lett, és maga mögé utasított olyan muzsikusokat,
akiknek már a felmenői is tudták, hogy nem csak a jó ebédhez szól a nóta.
És itt muzsikál mindanyiunk örömére, mert ezt is sikerűlt rögzítenem.
Részesei lehetűnk annak az élménynek, hogy a prímások és a muzsikusok nagyjai elbűvölve hallgatták a gyönyörű játékot.



híres primások,




Átrium, 1986. január 6. (balról jobbra): Farkas Gyula, Kállai Kiss Ernő, Rigó János, Boross Lajos, ifj. Vörös Kálmán, Sánta Ferenc

nóta csoport a Hargitán

http://hargitatanc.ro/images/zoom/THFWQI/gyermekek013.jpg

Rendszeres olvasók





free counter





free counter


Magamról

Fotóm

Egyszerű minden napi nő, asszony, .
Sok minden érdekel a világban, és körülöttem.
Szókimondó vagyok.
Szeretet barátság család a fontos az életemben.